Psalms 132

Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők! ^a1Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban. 2Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled! 3Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked! ^b 4

Segítség után való vágyakozás gyalázat és csúfság között

5Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó! ^c 6Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk! ^d 7Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal. ^e 8Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával. 9

Isten velünk a szükségben

10Grádicsok éneke, Dávidtól. Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel, 11Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek: ^f 12Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk; ^g 13Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk; ^h 14Akkor átfutottak volna rajtunk a felbőszült vizek. 15Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául! ⁱ 16Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk. ^j 17A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet. ^k 18